Logo
Forrás: www.bogatregio.eu

CSÍKCSICSÓ, CSARACSÓ, OLTFALU
Csíkcsicsói római katólikus templom: a csíkcsicsói templom a falu központjában található, közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, a végleges, mai formáját 1839-ben kapta. A templom oszlopos része kápolna volt az 1300-1400-as években, amelynek átalakítását a lakosság számának növekedése indokolta. A hagyomány szerint a főoltár bal oldalának végébe az eredeti kápolna tabernákuluma van beépítve. a szentély oltára 1800-ban készült, az oltárképen Páduai Szent Antal látható. A külső támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát.

Csíkcsicsó várának romja: a falu közepén balra tér egy út a Hargita felé, s fel a Hargitára. Az út a zabot és a borókát termelő Egresmejék nevű fensíkon vezet keresztül. Ha ezen az úton haladunk, másfél óra alatt már Csicsó-vár romjaiban gyönyörködhetünk. A Hargita oldalának egy magas szikla szálából kiemelkedő falakat csenevész, vörhenyes fű nőtte be, itt-ott egy-egy beteges fenyő tekint ki a romok közül. "Itt, ezen a szilkatetőn állott hajdan Csicsó-vár, a rabonbánok erős vára. Midőn a rabonbánok napja lehanyatlott a környék népének szolgált oltalmára, védelmére. A romok nagyon sietnek az enyészet karjaiba. Ma már csak egy pár falmaradék mutatja a helyet, melynek falai közt a rabonbánok idejétől kezdve évszázadokon keresztül dicsőség és viszontagság változtak". (Hankó Vilmos - Székelyföld, 1896). Csicsó vára Csíkcsicsótól délnyugatra, a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén. Felkeresése a Csíkcsicsóból induló, Oltfalun is átvezető földúton lehetséges. ez a jelzett út nagyjából nyugati irányba haladva egésszen a várrom közelébe vezet.

A Hősök emlékműve: az emlékművet Botár László és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészek tervezték meg, a helyi igények figyelembe vételével. 2006 október 14-én a falu népe, valamint számos vendég jelenlétében avatták fel. A nagyméretű emlékmű összetevői: kő, réz és márvány, központi alakja egy magába roskadó, könnyező anya, mintegy "kései síratóként" az elvesztett apáért, fiúkért, férjért. Az emlékművön a következő felírat olvasható: "A Szabadságért és Hazáért el esett csíkcsicsói Hősök emlékére állíttatta a kései utódok hálás kegyelete. 2006"

Hargitafürdő: régebbi nevein Csicsófürdő, Büdösfürdő, a Csicsói-Hargita (1769 m) keleti meredek lejtői alatt a kiszélesedő laposabb részen, 1300-1400 m magasságban fekvő üdülőhely. Hírnevét nagyszámú borvizes forrásának köszönheti. Már Apafi Mihály erdélyi fejedelem is kúrálta itt magát. A Tolvajos-tető felől 1891-ben vágtak utat. Az 1920-as években a kén- gödrök fölé épületeket emeltek, s néhány villa is épült. 1941-ben a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá fejlesztette. Ekkor emelték a szép tájba illő kő és fa épületeket, s autóval járhatóvá tették a bekötőutat.

MADÉFALVA

Siculicidium emlékmű: Madéfalva az 1764. január 7-i székelymészárlás (latinul Siculicidium), a Madéfalvi Veszedelem eseménye által írta be nevét a történelembe. A Mária-Terézia császárnő által szervezett határörség elleni tiltakozásnak több mint 200, nem hivatalos adatok szerint közel 400 székely vértanú esett áldozatául. A csíki és háromszéki férfiak gyülekeztek, hogy ellenállást tanusítsanak a székely ezredek erőszakos felállításával szemben. A Madéfalván összegyűlt vezetőket a többi ártatlannal, gyermekekkel, asszonyokkal együtt 1764. január 7-én hajnalban ágyútűzzel ébresztette és kegyetlenül lemészároltatta az osztrák katonaság. Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre, amely során közel 100 embert hallgattak ki. A mészárlás és az erős katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.

Jézus Szíve Templom: a falu templomának alapkövét ünnepélyes keretek között 1913 július 27-én tették le Bálint Lajos főesperes-plébános jelenlétében. Az élítkezés Bíró Ferenc plébános szolgálata alatt történt Lobenschusz József okleveles mérnök építőmester vezetésével. A neves építész készítette a színes üvegezést, a kórus alatti nyílások vasráccsal való teljes elzárását és az oltárasztalt. A neogót-vegyes stílusú templomot 1923-ban szentelték fel gróf Majláth Gusztáv Károly püspöksége alatt, Jézus Szíve tiszteletére. A templom épületét körülvevő emlékszobrok, amelyek az 1848-as szabadságharc elesetteinek, valamint Zöld Péter emlékének állíttattak mind azt hírdetik, és jelképezik, hogy Madéfalva próbálja megőrizni és megtartani ősei emlékét és tisztelni azok munkáját.

Zöld Péter Általános Iskola: a madéfalvi oktatásról 1789-ből maradt fenn az első írásos emlék. Szepessy Ignác erdélyi püspök 1823. szeptember 12-én keletkezett levelében említést tesz a tanítók jövedelméről, ami azt bizonyítja, hogy folyt oktatás a községben. A jelenlegi Zöld Péter Általános Iskola épületét 1885-ben építették, az új szárnyát pedig 1953-ban toldották hozzá, mivel növekedett a gyermeklétszám a faluban. 1936-ban betelepedett román vasutasok kérésére iskolát létesítettek a volt magyar királyi csendőrlaktanyától nem messze, ahol két nyelven (románul-magyarul) folyt az oktatás. 1945-ben államosították az iskolát. Az I-VIII. osztályos iskola 1991-ben felvette a Zöld Péter nevet.

Fészek Tájház: a madéfalvi Siculicidium emlékmű szomszédságában várja látogatóit a Fészek, a hagyományos székely építészet - tornácos parasztház és gazdasági épület - újragondolt együttese. A népi építészet örökségét külalakjában hordozó Tájház kiállításoknak ad otthont. A Csűr közösségi tér szerepét tölti be: egyszerre kávéház, kocsma, táncház, színház, könyvtár és kiállító tér is.

A tájház állandó kiállításai:

"Emelt fővel, képek a Siculicidium utóéletéből": a tárlat anyaga két társult kiálljtásból áll. A bonyhádi Völgységi Múzeumból érkezett a bukovinai székelyeket bemutató anyag, míg a madéfalvi veszedelem emlékoszlopánaktörténetét ismertető fejezet Sógor Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő kezdeményezése nyománkészült el. A bukovinai székelyek közel kétszáz éves történetét térképek és arhchív felvételek segítségével ábrázoljuk. A népcsoport többször is lakóhelyet váltott, miközben népes rajokat bocsátott ki a tengerentúlra, erdélybe és az Al-Dunára is. sorra vesszük történetük egyes állomásait, fényzt derítve a vándorlások, telepítések okaira, következményeire. A múltba tekintés mellett a 70 évvel ezelőtt hazatért közösség Dunántúlon való beilleszkedését és kultúrájuk máig fennmaradt emlékeit is szándékoztunk olyan színesen és változatosan bemutatni, amennyire szerteágazó és sokrétű a hagyományörző tevékenységük. A madéfalvi emlékoszlopról szóró tárlat anyagának összeállítását hosszas levéltári és könyvtári kutatás előzte meg, ugyanakkor felhívást intéztünk a lakossághoz is, hogy dokumentumokkal és fényképekkel járuljanak hozzá a kiállítás anyagának bővítéséhez, így született meg a Siculicidium 250. évében, 2014-ben a madéfalvi Fészek Tájházban az emlékműtörténeti tárlat, amely bepillantást enged az emlékoszlop születésének történetébe, az ünnepélyes emlékműavatásba, és kirajzolódik a látogató előtt a 20. század csíki társadalma, a főispán, az országgyűlési képviselő, a tanár, a történész és az 1848-as szabadságharcos egyaránt.

"Évezredes motívumok a népi díszítőművészetben": a gyimesi csángók és a bukovinai székelyek díszítőművészetét bemutató kiállítást szintén a bonyhádi Völgységi Múzeummal együttműködésbe nyílt meg. a tárlat anyaga nem a leggyakoribb, nem a legismertebb, nem a legjellemzőbb, nem a legöregebb, hanem a legrégiesebb emlékeket hordozó - még bukovinában készült - tárgyakból mutat be néhány fennmaradt, csodálatos darabot. A kiállítást a húsvéti időszakhoz kapcsolódóan mutatják be, gyimesi hímes tojásokkal kiegészítve. A látogatóknak arra is lehetősége nyílt, hogy elsajátítsák a tojásfestés e népi hagyományát.
A Fészek Tájház jövőbeni terveiben szereplő újabb kiállítás a csángó kultúra egyes aspektusaira világít rá "Mük szeretünk itt élni" - A csángók élete címmel.

Madaraink - a mi gólyáink: a több fészekkel büszkélkedő falvakban szinte fel sem tűnnek, hisz jelenlétüket természetesnek tekintjük, pedig szerencsének mondható, hogy a Fészek háza táján két gólyafészek is van. a gólyák mindennapi életetét - költéstöl az átrakelésig a tájház honlapjáról is (www.szekelyfeszek.ro) elérhető webkamerán követheti nyomon minden kedves érdeklődő.

Téli vendégeink: itthon maradt, háztáji madarainkról is jó gazdához méltóan gondoskodnak.

Siculicidium Útja Tanösvény: 2013 tavaszára készült el a Siculicidium útja tanösvény, amely segítségével a Madéfalvi Veszedelem idején történt események vannak bemutatva az érdeklődőknek. A tizennégy stációból álló, közel 4 km-es és körülbelül 3 órás útvonal az emlékműtől indul és a községben körbevezetve mutatja be az ide látogatóknak azokat a fontosabb helyszíneket, eseményeket, amelyek a székelymészárláshoz kapcsolódnak. A stációkon három nyelvű, román, magyar és angol tájékoztató táblák vannak elhelyezve, amelyek segítségével bepillantást nyerhetünk Madéfalva múltjának eme tragikus eseményének részleteibe. Többek között megállók vannak kialakítva Zöld Péter szülőházánál; a község végén található elágazásnál, ahol a legnagyobb volt a mészárlás; az Olt folyó mellett, amelybe a januári hajnalban sok menekülő beleugrott; a falugyűlés helyszínén, valamint további tíz ponton. Az útvonal megfelel úgy nagyobb vagy kisebb kiránduló csoportoknak, mint gyerekes családoknak, igény esetén helyi idegenvezetőt is biztosítunk.

Borvízforrás: a madéfalvi borvizet évtizedek óta fogyasztják a helyiek. A 23 fokos hőmérsékletű borvíz fürdőkezelésre is alkalmas. Javasolják nem kezelt magas vérnyomás, fertőző betegségek, szívelégtelenség, lázzas állapot kezelésére. Ivókúraként gyomorfájás és savtúltengés enyhítésére fogyasztható, illetve vízhajtóként alkalmazható. A borvízforrás és környéke 318 négyzetméteren fekszik, a fürdő területén körülbelül kétszáz ember fér el, és a medencében egyszerre mintegy tíz személy fürdőzhet kényelmesen.

CSÍKRÁKOS, GÖRÖCSFALVA

Csíkrákosi Vártemplom: Csíkrákos Kisboldogasszony néven ismert egyháza a vidék templomainak szerkezetében és részletekben is mintája. Valójában a göröcsfalvi határ északnyugati végében, a falu felett vonuló Ködhegy oldalában fekszik és anyaegyháza volt a XVIII. századig Göröcsfalva , Madéfalva és Vacsárcsi nevű szomszédos falvaknak. A XIV században minden bizonnyal létező, román stílusú templom maradványaként tartjuk számon a hajó déli bejáratának félköríves ajtókeretét, melyet két hengertag díszít. Feltételezhető az is, hogy az együtteshez képest feltűnően rövid és keskeny hajó eredete is románkori. Az viszont bizonyos, hogy a hajó keleti fala és ennek belső felén lévő freskó korábbi a gótikus szentély csúcsíves diadalívével, melynek behelyezésekor a baloldali freskó egyik alakját félbevágták. a templom szentélye gótikus. Háromszakaszos keresztboltozatának bordái, kúpban végződő orsós gyámkövekre támaszkodnak. Ezeknek egykor mindenikét címeres pajzsok díszítették. A templom jellegzetessége, hogy a szentély tengelye a hajóétól 8 fokos szöggel elhajlik. A déli oldalszárnyat 1758-ban toldották a szentélyhez. Ekkor toldják meg az északi oldalon a sekrestyét és építik mellé az oldalkápolnát. Ugyanekkor, vagy kevéssel ezután épülhetett a déli oldal árkádos folyósója. Ami a templom iránt az érdeklődést leginkább felkeltette már a múlt század végétől fogva, az a tornya, pontosabban a tornyon található alakos díszítés. Az eddigi ismeretek alapján a toronytest egyidősnek bizonyult a szentéllyel, vagyis a XV. század végén épülhetett.

Bogáti kápolna: a Bogáth, a Vár- és a Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is. Őseinknek sasszeme nem tévesztette el ez előnyös fekvést, azért ez a puszta hely, régen lakva és erődítve volt. Lakva, mert a terjedelmes hegyzető csúcsán még most is nagy mennyiségű tégla és cseréptöredék található, erődítve, mert a hegyek észak-keletre kirugó, egészen az Oltig előnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre a követhető hatalmas árok vette örül. Ezen külső védvonalon belül volt a tulajdonképpeni vár, azon a helyen, ahol most a kápolna fekszik. A vár, melynek csak alaprakata látszik, 220 lépés kerülettel bír. E belső fallal párhuzamosan, de jóval alább, a hegyoldalban, kettős bemetszés, vagy teraszosítás van, mely csak a keleti oldalon- hol a hegy meredeken van leszelve- szűnik meg. E bemetszésekbe lehettek helyezve a vár megközelítését gátló külső töltések. A kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel.

Csíkrákosi Pogányvár: Pogányvár Felcsíkon, Csíkrákostól körülbelül 8 km-re nyugatra , a Galusa-tető, vagy más néven Rákosi-Hargita csúcs, keleti oldalán kimagasló, lemezes törésű andezit szikla lapos tetején található 1266 m-en. Erdély keleti részén végigvonuló koraközépkori földvárláncolat részét képezte, így kapcsolatban volt, többek közt, a hasonló korban épült Csicsói-várral, a Nagy-Somlyó-Hegyi Só-várral, a zsögödi Kisvártető- és Három várával, vagy a tusnádi úgynevezett "Csíki-Bálványos"-várral. A vár építése a történelmi múlt ködébe vész. A néprege szerint óriások építették, s a várban kincsek rejlenek. A Csíki Székely Krónika szerint honfoglaláskori eredetű, és a rabonbánoknak volt egyik tartózkodási helye. A várról Orbán Balázs részletesen ír, idézve a fent említett krónika idevágó vonatkozásait, valamint kiemelve azt az építészeti fejlettséget és hadtani képzettséget, amivel az építtetők rendelkezhettek.

Cserei – kúria: a cserei család legkiemelkedőbb alakjának, Cserei Mihálynak a szülőháza. Cserei mihály Erdély történetírója volt, aki sajátos erdélyi gondolkodásával azt hirdette, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A Cserei-kúria 1667-ben épült, ugyanez év október 21-én született Cserei Mihály. A Cserei család legutolsó sarja Cserei Zsuzsanna volt. 1712-ben halt meg. Vele kapcsolatban érdekel irodalomtörténeti vonatkozású dologról emlékezhetünk meg. Az egyházközség irattárában található feljegyzések szerint ugyanis "nem gyűrűs" mátkája volt Mikes Kelemennek. A család azonban ellenezte a házasságot, és Zsuzsannát Bécsbe vitték, hogy így a fiatalokat elszakítsák egymástól. Ez sikerült is, mert amire Zsuzsanna hazakerült, Mikes Rákóczival külföldre bújdosott. A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látható a régi, latin nyelvű felíratokat tartalmazó mestergerenda.

Csíkrákosi Szökő Láp (Rákosi Sáté): Székelyföld egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt lápja. A Madarasi Hargita csúcs (1800 m) északkeleti lejtőjén terül el, a Szökő Patak forrásvidékén, egy luczfenyvesekkel övezett, elláposodott tisztás formájában. Körülbelül 25-30 hektárnyi területet foglal el, 1600-1700 m magasságban. A vulkáni kitörések idején a hegyoldalban létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti száz-százötven méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz. Az innen kibuggyanó forrásvízek lassú lefolyásúak és a talajt alaposan átitatják, létrehozva egy különös, lápos-tőzeges élőhelyet. Néhol időszakos patakokat találunk, amelyek a forráslápokban eltűnnek. A tisztáson helyenként törpe luczfenyőkkel tűzdelt dagadólápok emelkednek ki. Ahol a hegyoldal erősen lejteni kezd, a víz útja előbukkan és létrejön a bájos vízeséséről jól ismert Szökő Patak. Az itt található dagadólápok és forráslápok az emberi beavatkozásokra roppant érzékeny élőhelyek, ezért természetvédelmi értékük kiemelkedő. Bennük szép számban tenyésznek jégkorszaki maradványfajok, amelyek túlélését a Hargita hegység hűvös klímája segítette elő. Nagyrészük a ritka és sérülékeny fajok "vörös listáján" szerepel. Habár a területet sűrűn látogatják turisták, nagyon meglepő, hogy a láplétezéséről alig van tudomásuk. A megfelelő kezelés hiányában visszafordíthatatlanul megrongálódhat, értékét veszítheti.

CSÍKSZENTMIHÁLY, CSÍKVACSÁRCSI, AJNÁD, LÓVÉSZ

CSÍKSZENTMIHÁLY

Csíkszentmihályi Biális kúria: a családalapító Biális Ferenc olasz eredetű, Genovából származik, 1650 körül jött katonaként Erdélybe. A Biális udvarház 1837-ben épült a székely nemesi kúriák régen ismert stílusában, nagy telekkel és melléképületekkel körülvéve, kőkerítéssel biztosítva. A Biálisok a legelőkelőbb székely primor családokkal házasodtak össze, így vérségi kapcsolatuk révén magasabb társadalmi poziciókba kerültek, de tehetségük szerint is magas szinten szolgálták a csiki székely érdekeket. A XIX. század végén még osztatlan birtokkal szerepelnek a csíkszentmihályi birtok lajstromban a Minierekkel. A Biális kúria üresen maradva, a község tulajdonába került, valószínűleg az örökösöket kielégítve, a lakóházból község háza lett. A két világháború alatt katonai öltözőnek adott helyet.

Cibrefürdő: valamikor a Csíkszépvízen lakó örmények feredője volt. A községtől megközelíthetőleg egy kilóméterre található alsó Cibrében, ahol tulajdonképpen borvízforrások sorozata van, és régen több fürdő is működött. Csíkszentmihály és Csíkszépvíz között levő Cibrefalvát az 1694 február 15-i tatárbetöréskor földig lerombolták. A fürdő neve egy ma már nem létező település nevéből ered. Végül Csíkszépvíz és Csíkszentmihály ötletéből kiindulva, amely segítségével már több csíkkörnyéki népi fürdőt és borvízforrást rendbe tettek.

CSÍKVACSÁRCSI

Sándor kúria: A Sándor kúria maradványait (16 század) szintén a faluból említik (a Rákos patak mentén). A kúria romjai műemlékek a Hargita megyei hivatalos jegyzékben régészeti rezervátumként szerepelnek. Állítólag 1533-ban itt írták a Csíki Székely Krónikát. Első másolatát a Csíki Székely Krónikának 1796-ban Farkas Nepomuk János küldi el Csíksomlyóról Aranka Györgynek. Nyomtatásban 1818-ban jelenik meg először. Jókai is megemlíti a Bálványosvár című alkotásában. Nagyon sokan komolyan vették, többek között Szabó Károly és Orbán Balázs. Ezt csalárdságnak, szemfényvesztésnek, koholmánynak tartotta Jerney Károly és Nagy Géza. A tudományos kutatók Szadecky Lajos hatására nem tekintették hivatalos okiratnak a krónikát. 1905-től már nem vélték "titokzatos nemzeti értéknek". 2012-től ásatások folynak ezen a területen, Botár István régész vezetésével.

AJNÁD

Ajnádi kálvária: 1933-ban - éppen a nagy világválság idején - állították az ajnádi Kálvária keresztjeit. Ezek a feszületek 15 éven keresztül szolgáltak, hiszen idejöttek a falubeliek imádkozni, engesztelni nagyböjtben, vagy szárazság, árvíz, más veszedelem idején. A második világháborús frontot - 1944. szeptemberében - túlélték, az ideológiai-váltást, a kommunizmust már nem. '48-ban eltűnt az utolsó kereszt is, ugyanis a kidőlt keresztfákat nem állították újra, a többit pedig az akkori korhatalmak eltávolították. Az ajnádi kálváriát 2012. szeptember 16-án szentelték fel újra. A 15 stációból álló Golgota az eredeti helyére került vissza.

LÓVÉSZ

Karakó híd: az 1897-ben épült viadukt a Karakó-patak völgyét hidalja át, 64 m magasban. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. mindkét világháborúban felrobbantották, mai alakját 1946-ban nyerte el. A viadukt közelében található Görbepataki (lóvészi) vasúti alagút teljes hossza 1223 m. Itt használtak először faragatlan terméskövet a felmenő falazáshoz és a boltozathoz. Az építésen dolgozó olasz kőművesek Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné emlékére egy kőtalapzatot készítettek hargitai andezitből, melyen vélhetőleg Sissi mellszobbra volt látható. A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó völgyhíd, nevét a Karakó-patakról kapta, amelyet átível. Tévesen használják a környékbeliek, ugyanis Krakkó-hídnak mondják. Talán népetimológia, hiszen kialakulhatott a sokak számára ismert lengyel városnév Krakkó mintájára is. 1896-ban nyitották meg a Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda vasútvonalat, a Csíkszereda-Gyimes vasútvonal építése már javában folyt. Előzőleg viszont kijelölték a vasút nyomvonalát. Ezzel kapcsolatban több anekdota is létezik. Az egyik szerint a szépvízi örmények nem akartak területet átengedni a vasútépítés céljaira. A másik szerint épp az örményeken álltak bosszút a tervezőmérnökök, mert egy szépvízi bálon összetűzés volt a mérnökök és az örmények között egy szép örmény lány miatt. ezért a mérnökök úgy tervezték a vasútvonalat, hogy ne érintse Szépvizet.